Feel So Close ~oly közel

Aki szemfülesebb volt, az az oldalsó kis "naptáramban" már láthatta, hogy miféle csajos napok várnak rám. Azaz vártak, hisz már vége is. Nagyon hamar elment ez a pár nap, komolyan és ha a felétől nem lettem volna olyan szarul, még jobb lett volna. De ne szaladjunk előre, szeretném kicsit részletesebben is elmesélni, mi hogyan történt... azaz, egy nappal előbbre ugorjunk. 
Szerda este, anyáék másnap utaztak. Nos, az esténk jól megalapozta számomra az elkövetkezendő napokat, ugyanis átmentem anyához, kisebb beszélgetésbe elegyedtünk, aztán megébredt apa és ő is átjött. Úgy alakult, hogy éjfélkor tudott mindenki elmenni aludni, ugyanis addig beszélgettünk és borozgattunk. Tudniillik, én nem igazán bírom a bort, sőt... csak akkor iszok, ha valami bajom van. Nagyon ritkán esik jól, de most jól esett, határozottan. Az est folyamán az is kiderült, hogy anyáéknak van egy nagyszabású terve, méghozzá az, hogy hol is töltjük idén a Szilvesztert. Apa bejelentette, hogy ő arra gondolt, miszerint Pekingbe menjünk ki arra a pár napra. Nos, eléggé meglepődtem és először csak pislogtam, hogy ez most komoly-e? De komoly. Már kért árajánlatot is, hogy úgy tudjunk kalkulálni a pénzel. Amúgy nem vagyunk milliomosok, mielőtt valaki elkezdi, hogy jaj így, meg jaj úgy... meg hogy felvágóskodok. Nem. Én amúgy is, ezer meg egy éve voltam külföldön. Szóval, igen, vannak itt tervek és várom már. :) Kb. ezzel a hírrel zártuk ezt a szerda estét, aztán mindenki elment aludni.
A csütörtököt már egyedül töltöttem. Azaz nem egészen. Még előző héten kitaláltuk Hrauval a talinkon, hogy mielőtt Reinám megérkezik, feljön és kicsit kirúgunk a hámból. Nos, ez annyira jól sikerült, hogy csak na. Beszélgettünk, rengeteget, és ittunk is, igen... aztán zenét is hallgattunk. Minden nagyon szuper volt és nagyon kellett a kis lelkemnek... :) ha jól rémlik, hajnal 5 felé kerültünk csak ágyba. De megérte! 
Másnap jött hozzám Reina, de őszintén szólva annyira másnapos voltam (akkor is megérte...), hogy képtelen voltam kimozdulni a lakásból. Hrau távozott, Reina pedig besétált hozzám nagy nehezen. Nagyon restellem, hogy nem mentem ki elé, de ha kimerészkedek a lakásból, hát... annak nem lett volna jó vége. A lényeg, hogy megérkezett. Nem voltam túl életképes állapotban, és ő is fáradt volt, így megegyeztünk abban, hogy ledőlünk aludni pár órára. Nos, ez négy órát jelentett és utána, mintha kicseréltek volna. Bár az alkoholt abban a pillanatban még nem kívántam, ó, de még mennyire, hogy nem... TVD maratont tartottunk Reinával, meg beszélgettünk... meg megnéztünk néhány filmet. Későn feküdtünk le, már nem rémlik, mikor.
Másnap boltba kellett mennünk, hogy legyen még kaja, pia, minden, mi jó... délután pedig várhattuk Vikit, akivel a TVD utolsó részeit néztük meg. Nos, nem hittem, hogy 5 hónap után ugyan úgy fog ütni a finálé, mint most, de sírtam. És nem csak én, bár ez annyira talán nem meglepő. Khm. És mondja azt valaki, hogy a TVD nem jó... Nos, alig ért véget a TVD, alig beszéltünk róla, de hívott Hrau, hogy megérkezett. Így a csapat teljes lett, készen álltunk az igazi partyra. Csak én nem teljesen, de ez ilyen magánjelegű probléma. Nem voltam túl jól, így az első körnél közöltem, hogy kell egy kis pihi, de majd iszok én is velük. Előkerült egy társasjáték is, azzal játszottunk, nevettünk, szórakoztunk. Én nagyon jól éreztem magam, annak ellenére, hogy nem igazán vettem ki a részem az ivászatból. Jó volt a hangulat, itt voltak a lányok, jól éreztük magunkat... kell ennél több? Mellette Marley próbált kiidegelni minket az örökös játékaival, de nem volt túlzottan baj.
Másnap délelőtt inkább filmeztünk így négyesben. Lustálkodtunk, punnyadtunk, de szerintem nem volt ezzel sem baj. Kellenek az ilyen napok. :P Hrau délután környékén hazament, így hármasban maradtunk. Jaj, azt kihagytam, hogy előző este még megnéztünk egy horrort, amin Viki kiakadt... szegénykém xD utólag sajnálom, hogy belekényszerítettük egy ilyen helyzetbe, hogy ilyet kelljen néznie. De az, amit hármasban néztünk, az sem volt egy vígjáték, valljuk be. Vicces volt, hogy egyikünk sem értett semmit és csak a végére sikerült összeraknunk, együtt, közösen, miről is szól a film. :D De jó volt.
És végül az utolsó nap... nos, elég rohanós lett, azt kell, hogy mondjam. De végül is mindenki elindult haza, először Viki, aztán Reináért szó szerint házhoz jöttek. Volt egy miniszívrohamom, mert eltűnt a pénzem, de aztán rájöttem, hogy én voltam a hülye, mert végig ott volt, ahová tettem... :'D nagyjából így telt ez a néhány nap és nagyon remélem, hogy a csajok is jól érezték magukat! És azt is, hogy összeröffenünk még néhányszor, sokszor mi négyen! Szeretlek titeket, lányok!
|
Ezt örömmel hallom, azaz olvasom.
Lesz még folytatása ennek. A privát "buli" már kilátásban is van, darls' 