Imádok kimozdulni a megszokott kis környezetemből, de őszintén, ritkán van rá lehetőségem. Most viszont valahogy kezdenek összejönni ilyen téren a dolgaim és ez klassz érzés. Bár eleve úgy indultam neki az évnek, hogy más lesz és megpróbálok több helyre elmenni és nem csak itthon ülni. Múlthéten Hrau vetette fel, hogy pénteken, azaz a születésnapomon találkozzunk már. Én persze egyből rábólintottam, mert hát alapból rég láttam és már hiányzott~ csütörtök este pedig módosult a program annyival, hogy este csatlakozik hozzánk még valaki; Zoey. Zozo~ *-* (Most kérdeztem meg, hogyan írhatom ki xD) Szóval, rábólintottam, mert Zoeyról eddig csak Hrau mesélt nekem. Egy oldalon játszunk, egy városban élünk, de sosem találkoztunk még, szóval itt volt az alkalom. És nagyon vártam. *-*

Első taliknál általában bennem van az, hogy úristen, mi lesz. Elleszünk-e egyáltalán, lesz-e közös téma, vagy majd kínos csendben ülünk és várjuk, hogy mehessünk végre. Ez az érzés most nem volt bennem, nem tudom, miért. Lehet azért, mert Hrau volt ilyen értelemben a ments váram - hisz ő ott volt, mi bajom lehet? Semmi.
Úgy alakult, hogy nem csak este, hanem délután is találkoztam Zoeyval és persze a kislányával, aki szörnyen aranyos volt! *-* És amúgy az első pillanatban úgy voltam vele, hogy Zoey nagyon szimpi lány. Nem mellesleg imádom a haját, ez a fekete-kék style nagyon menő! Aztán Zoey és a pici lány leszakadtak tőlünk és Hrauval kettesben maradtunk. Beültünk a Topoba és ott adta át az ajándékát nekem, ami amúgy itt van mindjárt jobbra.  Érdekesség amúgy, hogy Zoey csinátla. Ő nyomtatta rá a feliratokat arra a fatáblára. *-* Nagyon menő, nagyon boldog voltam, és vagyok is, hogy ezt kaptam, bár a pontos helyét még nem találtam ki, hol lesz. Ezen kívül kaptam mécses tartót meg csokit~ ráadásul kettőt. *-*
Megkajáltunk, aztán elléptem mosdóba... mire visszaértem, Hrau kifizette az én fogyasztásomat is. Első reakcióm: "ki engedte meg?" xD De amúgy ez is az ajándékom része volt. Nagyon jól esik amúgy, hogy így foglalkozik velem, meg úgy... nem is tudom. Szóval jó volt. Ezután elmentünk még a Duna-part felé, leültünk egy padra és persze tovább csacsogtunk. Érdekes, akárhányszor találkozunk, mindig van egymás számára mondanivalónk és nincsenek üres percek.
Eljött a 6 óra, így felálltunk és elindultunk a Cornerbe. Ott csatlakozott hozzánk Zoey és megkezdődött az igazi csajos este. (És Zoey is felköszöntött, tőle is kaptam csokit! *-* <3) Nos, köztudott tény, hogy én azért nem vetem meg az alkoholt, de mértékkel iszok. Az ilyen csajos estékhez meg azért nem baj, ha akad valami ital... közösen döntöttük el, hogy Martinizni fogunk, bár Zoeynak és nekem ez jobban bejött, mint Hraunak. Az egész esténk amúgy másból sem állt, csak sztorizgatásokból, beszélgetésből és legfőképp nevetésből. Na meg egyszer átcsörtettünk a városon, hogy bejussunk a Campusba és biliárdozzunk, de az a hely túl zsúfolt volt, így visszamentünk a Cornerbe még egy körre. Tényleg nagyon jó volt, Zoeynak is mondtam, hogy jó volt megismerni őt és tényleg jól éreztem magam. Ha jobban belegondolok, a születésnapom igazán sosem volt megünnepelve, pláne nem így, ilyen formában. Szóval tényleg minden köszönetem a két lánynak és ezer hála! *-* 22:00 körül indultunk ki a buszmegállóba, de mielőtt elváltunk volna, még egy közös fotót is lőttünk, amit a fenti képre linkeltem be. Nem a legjobb, de az ilyen pillanatokat meg kell örökíteni, nem? De. 

Az, hogy Reináékkal találkozzunk és menjünk el konkrétan inni (nem, nem idézném vissza Viki listáját, amit már a 3. koktél után összeírtunk x'D), nagyon spontán ötlet volt. Ugyebár van nekem a Silhouette FRPG oldalam és annak van egy fb csoportja, na meg chatje is. És a chatben vannak néha amolyan marhulások, amikor könnyesre röhögjük magunkat. Igen, előfordul, ráadásul olyan random helyzetekben, hogy tényleg nem tudom, hogyan... értitek. A lényeg, hogy egyszer ott vetődött fel az ivászat, meg hogy ja, el kéne menni. Aztán ha jól rémlik, Reina drágám írt rám privátban, hogy mi lenne, ha hárman Vikivel elmennénk. És megalakult a közös chat csoportunk, ahol le is beszéltük, hogy még júniusban összehozzuk. Hát, mint a mellékelt ábra mutatja, összejött. *-*

Szombaton a fél 3-as busszal mentem fel Pestre, ahol szerencsére hamar megtaláltuk egymást Reinával. Ó, és megjegyzem, hogy valahogy ennél a talinál sem volt bennem az, hogy jaj, mi lesz. Egyszerűen annyira megvolt az összehang már köztünk, hogy nem volt kérdés: baromi jó lesz ez a hétvége. Szóval, visszatérve: Reinával töltöttem az első pár órámat Pesten. Sokféle téma feljött, sokmindenről beszéltünk, elmentünk Bubu teázni. Gyerekek, ha ittatok finomat... *-* egyszerűen odáig voltam érte. Én zöld teás alapot kértem, eper-akármivel, meg kértem bele minden ízesítést. A neveket ne kérdezzétek. De nagyon finom volt. Odaadtam Reinek az ajándékot, ami egyébként egy karkötő volt (nekem is van olyaaan) és egy csinos, kissé "romantikus" (nem kell félreérteni xD) beütésű mécsestartót. Kár, hogy fotót nem csináltam róla, mert tényleg baromi jól nézett ki. És én is kaptam ajándékot, méghozzá egy naaagy táblát milka csokit (imádom *-*) és egy poháralátétet, ami itt van mindjárt jobbra. Szerintem többet nem is kell mondanom, minden rajta van. 
Aztán, nem is mi lennénk, ha valahogy nem "tévedtünk" volna el. 18:52 fele megálltunk a Salvatore bár előtt. Ugye Viki 19:00-ra foglalt asztalt. Megbeszéltünk Reivel, hogy megvárjuk a 19:00-át, előbb nem megyünk be... de aztán 58 fele mégis beléptünk, mondjuk, hogy Viki nevére van asztalfoglalásunk, a csaj meg néz ránk, hogy nem, itt ilyen nincs. Megnézi a gépben, ott sincs... nézünk Reivel egymásra, hogy mi van, aztán kiderült, hogy ez a Salvatore Bár Extra... és így, ja... hát jó tudni. Szerencsénk volt, mert 200 méterre volt a sima Bár, ahol tényleg volt foglalásunk. Azt hozzáteszem, hogy Viki előre megírta, hogy kicsit késik (édesem még pizsamában volt délután, mikor egyszer írt a csoportba, hogy "készül az estére" <3 imádom!). Sikeresen elfoglaltuk az asztalunkat~ Viki kb. 7-8 perccel jött később. Első dolgom volt átadni neki az ajándékot, amit először el sem akart fogadni - neki nem volt energiája elmenni venni nekem valamit... xD de mondtam, hogy nem számít, ez az övé és kész. Szerencsére ő is örült neki. Szintén karkötőt és mécses tartót kapott, az övében kagylók voltak.
Ezután megbeszéltük az első piát, ami stílusosan egy Bourbon whiskey volt. (Tudjátok, Salvatore Bár, TVD szerepjátékosok.... Damon = Reina... xD) Alapozás pipa. És elkezdtünk beszélgetni. Dőlt mindenkiből a szó, Viki hű maradt a Silho csoportos nevéhez (nem írom le, ne is kérjétek), szóval nagyon jól indult és jól is folytatódott. Rengeteg téma feljött. Még személyesebbek is, amiket az ember első talin talán nem mond el, de mi annyira megnyíltunk egymásnak, hogy... nekem teljesen olyan érzésem volt, mintha ezer éve ismernénk egymást és minimum minden hétvégét együtt töltünk. Tehát nem volt olyan, amit ne tudtam volna elmondani. Érdekes, de magáról a játékról például nem beszéltünk túl sokat. Jó, persze, bizonyos értelemben téma volt. Viki kérdezte, hogy ki miért kezdett el játszani. Akkor kitárgyaltuk, hogy minden játékos, aki belép ebbe a világba, az valamilyen formában sérült... lelkileg pl. És hát ja, van benne valami. Hmhmm. A beszélgetés mellett rengeteget nevettünk, természetesen. És volt, hogy körülöttünk mindenki kihalt... és üres asztalok voltak. Lehet, elüldöztük őket... khm. Hmm, mit mondjak még. Ja igen, konkértan zárás előtt 10 perccel (2:23 körül) odajött hozzánk az egyik emberke, hogy hölgyek, mindjárt zárunk, ideje menni. Eléggé meglepő volt igazából... és azt hiszem, ha a Bár reggel 6-ig lett volna nyitva, mi addig ott vagyunk. Az idő múlása fel sem tűnt. Talán valamikor éjfél körül néztem rá utoljára az órára, onnantól meg nem igazán. Összekaptuk magunkat és útnak indultunk az éjszakába.
Nos, éjszaka és BP... Vikivel szépen eldöntöttük, hogy addig nem nyugszunk, amíg Reit fel nem rakjuk a buszra. Hát így is lett és a lelkére kötöttük, hogyha hazaér, írjon. A vicc az, hogy egyszerre értünk haza. 3:30 körül. Vikinél gyorsan átöltöztem, aztán beültünk még a szobájába és nekiálltunk beszélgetni. Egészen..... hajnal 5-ig. Fogalmam sincs, hogy bírtam ki addig alvás nélkül. Elvonultam a nappaliba és ott aludtam reggelig... hát, délig konkrétan. Viki előttem kelt kb. 1 órával, szóval nem volt vészes. Megismerhettem az anyukáját. *-* Szerintem nagyon aranyos hölgy, nagyon szimpatikus volt így elsőre és ez szerintem nem fog változni. A délutánunk úgy alakult, hogy TVD-ről beszéltünk, meg musicales videókat nézegettünk és készültünk a jövőhétvégére. Ugyanis igen, ismét hivatalos vagyok BP-re és megnézzük az Elfújta a szél-t. (Szabó P. Szilveszter, Vágó Zsuzsi *-*) És... Viki megígérte, hogy megvárjuk majd őket a művészbejárónál. Ahw, annyira várom....!  A 15:50-essel jöttem végül haza és így zárult le ez a csodás hétvége. Imádtam.

A legjobb az egészben, hogy már most megbeszéltük, hogy lesz ennek folytatása. Jövőhét után valamikor elmegyünk moziba megnézni a Karib-tenger kalózai 5. részt, aztán valószínűleg megint beülünk inni valahova. És tervben van egy... fú, mi annak a neve? Ilyen krimi szabadulós, élő szerepjáték... utána kell nézni, mert találkoztam már ezzel és akkor is nagyon tetszett.  Egyszóval: baromi jó volt és imádlak titeket, lányok! Nagyon-nagyon!