Mostanában újra azt érzem, hogy kezd kicsúszni a kezemből az irányítás, vagy épp a talaj a lábam alól, vagy... hm, leginkább azt, hogy az univerzum próbára tesz. Ismét. Ahogyan mindig is szokott, időről-időre. Problémák a munkahelyen, vagy a magányosság érzése, amit mostanság túlontúl gyakran érzek. Nem tudom, mi kezdett el romlani, s miért is omladoznak kicsiny világom falai, de meg akarom állítani. Nem akarom azt a szívbemarkoló, fájdalmas érzést, amit az utóbbi napokban, sőt, leginkább utolsó két napban kerített a hatalmába. Semmi nem történt. Semmi gond nem volt, mármint kézzel fogható, mégis, a kedvem nagyon rossz volt. Most is az. Utálom azt az érzést, mikor indokolatlanul esek ebbe az... állapotba. Semmihez nincs kedvem. Sem írni, sem szerkeszteni, sem játszani, sem olvasni, sem semmi. Tegnap csak arra voltam képes, hogy sorozatozzak - az ágyból. Sosem szoktam onnan. Mindig gép előtt nézek bármit is, mert mellette én sok mással is szoktam törődni. De most nem. Nem volt kedvem. Szenvedtem, egyik helyről a másikra raktam magam. Nem találtam a helyem. Ma egy piciny fokkal jobb volt, de nem az igazi. Holnap pedig meló. De talán jobb is. Eltereli a gondolataimat mindenről, ami jelenleg olyan... rossz. Úgy értem, ha valamit csinálok, dolgozok, akkor kevesebb időm van a saját szomorúságom medrében elmerülni, nem igaz? S egyedül sem érzem magam olyankor. De most nagyon. Senki se vegye magára, tudom, hogy vagytok néhányan mellettem, de nem tehetek róla, ha ilyen gondolatok beférkőznek a fejembe, avagy a szívembe. Néha tényleg azt érzem, hogy senki sincs velem. Egyedül vagyok és minden terhet egyedül kell cipelnem, megoldanom, mert senki sem segít. Senki sem nyújtja a kezét, hogy kihúzzon belőle, csak maximum meghallgatja a siránkozásom és annyiban hagyja, hogy aztán a saját baját kezdje el nekem mondani. Én persze bárkit meghallgatok, bárkinek segítek, vagy legalábbis próbálok... aztán, fordítva ez már nem teljesen igaz. De nem panaszkodok. Mert most nincs is konkrét okom rá, csak a fenébe is! Mitől van rossz kedvem? Valaki árulja már el és csináljon vele valamit... ki kellene kapcsolnom az agyamat valahogy. Nem ivással. Bár az sem rossz módszer. Valakinek valami ötlet? Nincs? Remek.

Na, de inkább be is fejezem ezt a bejegyzést. Rég írtam, illett valami életjelet adnom, habár... legközelebb jobban igyekszem majd pozitívat hozni. Hiszen ki kíváncsi a panaszkodásaimra? Na ugye.