Holding On & Letting Go

Mindenkiben ott lakozik a jó és a rossz. Az már csak a saját döntése, hogy melyiket engedi előbújni. Az a legjobb, ha megtalálja az egyensúlyt: tudja, mikor legyen jó és mikor lehet egy icipicit rossz. Kis kitérő után rátérnék arra, hová is tévedtél. Egy 25 éves lány kastélyába léptél be, egészen pontosan. Az utóbbi időben kissé elveszítettem önmagam, nem igazán találtam sehol sem a helyem, többnyire érzelmileg padlón voltam, de egy ideje úgy érzem, megtaláltam a kiutat ebből a reménytelenségből. Ezért is született meg ez a blog, ahol újra szárnyra kaphatok. Mindig lételemem volt az írás és annak a legtöbb formája. Tehát nem adhattam fel egy hosszabb ihlettelenség miatt. Ha van kedved megismerni, nézz szét nálam, merülj el a gondolataimban a naplóm lapozgatása közben!

 
Feel So Close

„Senki sem tudja teljesen biztosan, milyen hatással van mások életére. Sokszor fogalmunk sincs. Mégis ugyanúgy cselekszünk.”

.•° Csak találd meg a fényt.

2019.01.18. 11:00

.•° Köszönöm ezt a pár napot Trix. Imádtam, hogy itt voltál, nagyon-nagyon.    (A könyvet már elkezdtem olvasni, nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz ebből!  *közben a macit ölelgeti, amit kapott*)

2018.12.13. 16:45

.•° Az érzés, mikor csak úgy kiruccansz egy napra Horvátba, mert a főnökség azt mondta, kirándulni kell... wáó. Kell ennél jobb? Remélem, király lesz. 

2018.11.05. 0:04

.•° A dolgok lassan változnak, mi pedig semmit sem érzékelünk belőle, csakis utólag, sok-sok idő elteltével...

2018.09.11. 23:34

.•° What the hell?!  Jó sokan jöttök mostanában a blogra. Wow, portállista 5. helyén vagyok. Köszönöm nektek, habár friss elvétve van. Nos, majd igyekszem hozni néhány bejegyzést, most vannak gondolataim, melyeket le akarok vésni nektek. 

2018.07.31. 2:23

.•° Asszem majdnem eltörtem a kezem. (Ne kérdezzétek, hogyan.) Nem kéne idegeskednem. Nem kéne, hogy bármi is érdekeljen. Vagy bárki. Magam vagyok, ennyi, nem?

2018.07.18. 23:28

.•° Inkább nem teszek semmit, minthogy negatív tapasztalatom legyen - ez vagyok én.  Nem mintha így nem lenne az egész negatív kihatású, de neeem baj.

2018.07.18. 21:15

.•° Meg kellene tanulnom végre, hogy soha ne bízzak senkiben. Legalábbis olyanokban semmiképp, akik friss ismertségek... de naivan mindig hiszek, bízok. Egyszer sírva téve magam vele.

2018.07.04. 23:18

.•° És vége... a koncertnek vége, a négy napomnak Stefannal vége.  Viszont szuper volt! Egy élmény - s ilyen élményekre mindenkinek szüksége lenne.  Amint tudok, bejegyzéssel is jövök, mert van mesélnivalóm!

2018.06.10. 14:54

.•° Fú, kezdek elzülleni. Hétfő este elmentünk munka után inni a kolleginákkal és hajnal fél 2-re estem haza, s másnap indulhattam dolgozni. Ki volt másnapos? Naná, hogy én.  Tegnap meg megvolt a születésnapozás anyáékkal. 

.•° Oh, btw, ma 1 éve, hogy megismertem az én Stefanomat. 

2018.05.24. 11:58

.•° Lesz közös tetoválás. 

2018.05.07. 15:50

.•° Nos, 6 nap meló... lássuk csak: 13,5 óra, 13,5 óra, 5 óra, 5 óra, 14 óra, 13 óra állás... soha többet ilyet.   (Mert ugye hosszúhétvége és ünnep ide vagy oda, vendéglátásban nincsen igazán szünet...) Úgy értem, muszáj a két nap hosszúzás után a 2 nap teljes szabadság, vagy konkrétan le fogok esni a lábamról. Lelkileg nem is fáraszt a dolog, csak fizikailag. Na, de majd belejövünk ebbe is. És ma persze vendégként mennem kell a melóhelyemre, hahaha. Mennyire felemelő ez a gondolat, ami azt illeti. 

2018.05.03. 14:02

.•° Amikor tényleg minden a szilánkjaira esik - de te nem változtatnál semmin, mert tudod, hogy akkor és ott, azokban a pillanatokban úgy cselekedtél, ahogy a szíved diktálta. A múlt nem megváltoztatható, a jelent meg el kell fogadni, nem igaz?
De az, hogy voltaképpen semmit nem csináltam és sorra kapom a negatív jeleket, hát köszönöm, biztosan kiérdemeltem valamivel, avagy rászolgáltam, de innen üzenném, hogy felőlem az egész életedből törölhetsz, minden emlékkel együtt, ha úgy óhajtod. A te boldogságod mindig is fontosabb volt nekem a sajátomnál, s ez most is így van... légy boldog.

2018.04.29. 13:13

.•° Nekem már nincs is szabadnapom kb. xDDD de nem baj, kell a pénz...

2018.04.27. 23:22

.•° Második igazi (számban harmadik) munkanap, 12 órával... leszakad a lábam, hulla vagyok. De muszáj volt még ideülnöm..... viszont most már alvás. Holnapra meg nagy hajrá nekem. 

2018.04.19. 23:33

.•° Első igazi munkanap 11 és fél órával pipa. Kemény dió lesz, ami azt illeti, főleg, ha már majd teljesen egyedül fogom csinálni. Nyitás, zárás, kassza, leltár, és így tovább. De nem adjuk fel... muszáj csinálni.  De azt le sem tagadhatom, hogy a személyes vonzvarázserőm azért nem hagy cserben. Úgy érzem, a főnököm bír engem, ami már félsikert jelent, nem igaz? 

2018.04.15. 23:12

.•° Inkább lépjünk tovább. Ez a véleményem a helyzetről: [Mi vagyunk a Grund!]. Holnap meló 10-től, de még csak pakolás. Holnap eldől, hogy mikor dolgozok. Szombaton remélem, most még szabad leszek. Muszáj. 

2018.04.11. 17:30

.•° Ismét egy dalt hoztam. ._. Emlékeztetett valakire, mikor anno elkezdtem hallgatni. Még most is. [Pink - What About Us]

"What about us?
What about all the times you said you had the answers?
What about us?
What about all the broken happy ever afters?
What about us?
What about all the plans that ended in disaster?"

2018.04.11. 15:58

.•° Csak egy dalt hagyok ma itt: [Imagine Dragons - Not Today]

2018.04.07. 0:59

.•° Dicséret nekem. Írtam bejegyzést. Kettőt. Meg egy régebbit publikussá tettem. Nézzétek a dátumokat. 

2018.04.05. 1:47

.•° Nagyon illendő volna már bejegyzést írnom, de valahogy nem visz rá a lélek. Nem tudom, miről írhatnék, ugyanis az érzelmek viharában és a személyes poklomban ragadtam. Izgin hangzik, ugye? 

2018.03.18. 13:05

.•° Régen voltam olyan mélyen, mint ahol mostanában vagyok... .__. közel a vég. 

.•° Hmmm........ ezt csak úgy...... itt hagyom: [Jasmine Thompson – Adore] & [One Direction – Change my mind]

2018.03.14. 17:00

.•° Még élek, ha érdekel valakit xD

2018.03.04. 18:52

.•° Feladom.

2018.02.24. 23:59

.•° Most komolyan elgondolkodtam valamin...

2018.02.22. 21:26

.•° Kiolvastam tegnap este a könyvet (fogfájás közepette). Öhm, WTF Hannah Baker... :'D hivatalosan kiakadtam.

2018.02.21. 13:55

.•° Holnap kiolvasom a 13 Reasons Why-t... nincs mese. Eddig két éjjel olvastam, megterhelt érzelmileg, de... be kell fejeznem.

.•° Apropó, rám tört a "nincs kedvem semmihez" életérzés... :'D de... muszáj csinálni valamit... olvasni mondjuk.

2018.02.19.23:02

.•° "Sosem tudhatod, mit gondol a másik. Sosem tudhatod, mit érez a másik. Sosem tudhatod, mi van a másik tettei mögött. Sosem tudhatod, mit váltasz ki a másikból. Épp ezért...
Ezért félünk. Félünk, hogy gondot okozunk. Félünk, hogy elveszítünk valamit. Félünk, hogy elveszítünk valakit. Félünk, hogy nem úgy alakulnak a dolgaink, ahogy szeretnénk. Egyszerűen félünk boldogok lenni. Falakat húzunk magunk köré, álarcok mögé bújunk. Így egyszerűbb. Könnyebb. Nem tudomást venni arról, ami van. Érzések, tettek. Kizárni, elzárni, lakat alá helyezni. Így talán megóvhatunk számunkra valami fontosat. Talán valakit. Előtérbe helyezve őt, aki fontos. Mert inkább így élsz, mint nélküle. Ez a döntésed."

2018.02.17. 23:05

.•° Boldogság van. Köszönöm, Stefan, azaz... 

 

2018.02.13. 12:32

.•° A törhetetlen is összetörhet olykor...

2018.02.10. 0:28

.•° Hmm, össze kell szednem magam és hétvégén mindent elintézni, megcsinálni, amit terveztem... 

2018.02.09. 12:27

.•° Nos, kivégeztem a sorozatot. Amint megemésztettem a látottakat, jövök némi véleménnyel, úgy magáról az öngyilkosság témával kapcsolatban is. Anno nem értettem, miért felkapott sztori, de őszintén szólva, mindenkinek látnia kellene... hogy elgondolkozzon.
.•° Be kell szereznem a könyvet... valamikor... Ez még ráér, ígéretet tettem.  Megkaptam. 

2018.02.02. 0:46

 
Never Let Me Go
 
Eyes on Fire

.•° Január 26. ~ Céges buli
.•° Március 13-24 ~ Kína

 
The Hardest Part

Aktuális néznivalók:

.•° Blood & Oil S01E01
.•° Legends of Tomorrow S02E01
.•° Once Upon A Time S04E02

Felfüggesztett:
(lefordítva: jóideje nem néztem
belőle semmit, de folytatni fogom xD)

.•° The Originals S05E06
.•° Gossip Girl S03E7
.•° Supergirl S02E06
.•° 13 Reasons Why S02E00
.•° Shadowhunters S03 - félévad pipa
.•° Political Animals S01E04
.•° Pretty Little Liars S01E15
.•° Game of Thrones S02E01
.•° The Tomorrow People S01E03
.•° Riverdale S01E00 (újra kéne kezdeni)

Befejezett:

.•° The Vampire Diaries
.•° Constantine

Tervezett:

.•° Lucifer
.•° Supernatural
.•° Agents of S.H.I.E.L.D.
.•° Famous in Love
.•° Eye Candy
.•° The 100
.•° Beauty and the Beast
.•° Teen wolf
.•° Grimm
.•° The Walking Dead
.•° Stitchers

 

 
When You Sleep

Bloggerina: Elena
Kastély: Beauty or Beast
Megnyitott: 2017. január 8.
Külcsíny: Efruse

 

 

 

Song on Fire

Just a Dream

2017.04.07. 09:58, Elena
Címkék: Anime Vélemény
~csak egy álom

Aki ismer, az tudja, hogy nem ítélem el a férfiak közti kapcsolatot. Mármint a romantikusabbat. A valóságban személyesen még nem találkoztam ilyen fiúval, de néhány barátnőm már mesélte, hogy a meleg barátaik mennyivel másabbak, mennyivel jobban tudnak velük mélyebb témákról beszélgetni és így tovább. Ez mondjuk nem is meglepő, teljesen más szemszögből szemlélik a világot. Egyébként nem tetszik, hogy a társadalom kirekesztő velük szemben. A másságot el kell fogadni. Néha nehéz, ezt tudom, de ha nem is tudjuk elfogadni, akkor csak ne bántsuk őket. Szerintem. Ilyen bevezető után jöjjön a bejegyzésem fő témája.

Tavaly megjelent egy anime Super Lovers címmel. Nekem az első évad is tetszett, habár megvoltak a hibái. Haru és Ren karaktere is szerethető, ezen felül a mellékszereplők sincsenek a háttérbe szorítva.

A második évadról szeretnék elsősorban írni, amit két, azaz kettő nap alatt végeztem ki. Nem egy világmegváltó anime, mégis jó szórakozást nyújtott. Minden részben volt vicces, humoros jelenet, meg persze olyan is, amin lehetett izgulni meg aggódni. A két főszereplő viszont tényleg agyzsibbasztó ezzel a "mindent félreértek, bemesélem magamnak, hogy ő nem úgy tekint rám" dologgal. Pláne, hogy a környezetük 100%-a látja, hogy odavannak egymásért és nem csak azért, mert tesók - ugye vérszerint nem is azok. A végefelé kezdett bosszantani Ren mindenáron elérem, hogy "ne kezeljen gyerekként" stílusa. Főleg, mikor majdnem lefeküdt Natsuoval. Ott megértettem Haru kiakadását, bár a következmény mindkettejüknek rossz volt - a külön alvás és egymás hiánya. Két nyomi, nem tudom, valaha rendben lesz-e a kapcsolatuk. Ren alapból kis tudatlan, de egy valamit biztosan tud: Harut akarja. És ez olyan cuki benne.
Azért az utolsó rész Haru-Natsuo jelenetet kiemelném... az a csók, khm. Nem volt rossz. amúgy maga Natsuo nem rossz karakter, remélem, még találkozunk vele és többet megtudunk róla. Állítólag az anime nagyon a manga vonalán megy, így reménykedhet mindenki egy harmadik évadban. És én várom. Még akkor is, ha nem egy kultuszteremtő anime. Érdekel a két lököttnek a története, hogyan teljesedik be végre a szerelme.

Take On The World

2017.03.21. 00:10, Elena
Címkék: Személyes
~legyőzni a világot

Örülök, hogy vége a rémálom hétvégének. Tudjátok, van az az érzés, van az a helyzet, amikor minden összejön - rossz értelemben. Család, barátok, magánélet, meg úgy tényleg minden. Amikor azt várod, mikor lesz ennek vége. Amikor az órát lesed, hogy elüsse az éjfélt, mert az azt jelenti, vége a napnak. És talán az új nap majd szebb reményekkel kecsegtet. Na, én tegnap így voltam. Elég hisztisen benyögtem már nem is tudom kinek, hogy most már tényleg elegem van és legyen vége a napnak. Hát, vége lett. És ahogy sejtettem, az új remények is eljöttek. Bár azokat az embereket sosem fogom megérteni, akik egyik pillanatban elhordanak téged mindennek - és ezt szó szerint vedd - aztán meg, mintha mi sem történt volna, jön az "úgy szeretlek, majd megeszlek" nyáladzás. Why? Nem értem. Ehhez totálisan hülye vagyok. Ahogy ahhoz is, hogy hogy lehet távolról, x km-ről szeretni valakit, amikor pedig egy karnyújtásnyira van, jön az utálat. Felfoghatatlan. Igazából sokmindenen gondolkodtam az elmúlt napokban. Leginkább párhuzamokat vontam magam és mások közt - na jó, ezt ne úgy értsétek, hogy összehasonlítgattam magam és önmarcangoltam. Épp ellenkezőleg. Hallgatok sztorikat és rádöbbenek, hogy jé, velem is ez van. Jé, én is így érzek. Jé, nekem is pont úgy telik be az a pohár szép lassan, mint nála. És ezek a felismerések annyira azért nem jók. Néha irigylem Damonéket, akik ha gondolnak egyet, kikapcsolják az emberségüket és nem törődnek senkivel és semmivel. Vajon mi lenne, ha én is meg tudnám tenni? Csak kikapcsolnám. Úgy érzem, egyes emberek eléggé meg tudnának utálni, ha a másokkal törődő, érzelmes lányból egy mindenkin átgázoló gép lenne. Vagy ki tudja. Ezt sosem tudjuk meg, csak jó rajta elgondolkodni.

Valamelyik nap olvastam Ninaa oldalán egy önkritikát... ezt most ezúton szépen ellopom és megírom a sajátomat.

Kinézet: Nos, a magam részéről imádom ezt a letisztult, kissé TVD-mániás külsőt. A kódért hatalmas köszönet Efruse-nak! Tetszenek a színek, olyan barátságos az egész. És bár nem egyedi, hisz nem magamnak készítettem, mégis jól érzem magam így, hogy ez van fent. Ami azt illeti, nem is akarok váltani egy ideig. Úgy érzem, ez a kinézet teszi azzá a blogot, ami. Az én kis kastélyommá, mentsvárammá.

Tartalom: Nem bővelkedek benne! Tudom, a legtöbb ember szívesen olvas a szerkesztőről információkat, de egyszerűen nem tudom, mit írhatnék. Vagy hogy mit szabad leírni és mit nem. De őszintén, engem már így is túl sokan ismernek ebben a rendszerben. Mármint a G-portálon. Ha valaki meglátja a nevem, azonnal beugrik neki, ki vagyok - főleg, ha az egyik ismertebb nevemmel találkozik szembe. Amúgy különösképp "büszke" vagyok a zenés modulra. Úgy találtam ki, hogy minden bejegyzés címe egy dalcím, az alcím pedig a magyar változata - és a dalokat egy csokorba szedtem egy külön modulba. Amolyan háttérzeneként is javaslom a bejegyzésekhez, ugyanis több, mint 90%, hogy azt a dalt hallagattam írás közben Mint most a Take On The World-öt. :)

Szerkesztő: Hát, nem is tudom. Vannak visszatérő látogatóim, nekik azonnal válaszolok, ha valahol írnak, legyen az chat vagy komment szekció. Szerintem mindenkivel kedves vagyok, nem küldök el senkit a sunyiba. De mivel maga a blog azt hiszem, kissé zártabb lett, mint az előző, így azt hiszem, nincs is szükségem sok emberre, akikkel kommunikálnom kell. Mármint, értitek. De aki jön, annak örülök.

Ennyit tudtam összeszedni. Nehéz önmagunkról kritikát írni! Bár pl. a Delena.GP-ről tudnék. Feküdjek rá a tartalomra - hehe. Ez lenne az első, amit kiemelnék. Amúgy ti mit gondoltok a blogról?

Come back I still need you

2017.03.12. 23:57, Elena
~gyere vissza, még mindig szükségem van rád

The Vampire Diaries 8x16 - I Was Feeling Epic

Tegnap délben néztem meg és még mindig nem szedtem össze magam. Nem tudom, valaha össze fogom-e... sosem gondoltam, hogy ennyire fájni fog. Az, hogy vége van és az, hogy meghalt Ő. Sajnos előzetesen már belefutottam a spoilerbe, így "nyugodtabban" kezdtem neki a résznek. De... de aztán rádöbbentem, hogy úristen, ez így nagyon... nagyon igazságtalan. Az is az lett volna, ha más hal meg, de ez... ez teljesen... abszurd. Látom a szépségét, ezt majd ki is fejtem, de másrészt borzasztóan fáj. Ennyit még nem sírtam sorozaton vagy filmen, mint most. Tudom, nem kéne ennyire a szívemre vennem, mert "csak" egy sorozat, de... tudjátok, mit? Nem "csak" egy sorozat. Rengeteg mindent tanulhattunk belőle és a legtöbb rajongó életébe 8 éven át vitt színt a mindennapjaiba. Láthattunk karakterfejlődéseket, szerelmeket kibontakozni, volt nem is tudom hány főgonoszunk, túlélőnk, hasonmásunk, vámpírjaink, vérfarkasaink, boszorkányaink, hibridek, vándorok... szirének. És maga az Ördög is ellátogatott a sorozatba. Ha ezt nézem, ez a sorozat mindent megmutatott, amit szeretett volna. Minden karakterben volt valami, amiért lehetett szeretni. Persze olyan is volt, amiért utálhattuk. Mindenki megtalálta a maga kedvencét, akivel azonosulni tudott. Láttunk egy csodálatos testvéri kapcsolatot kibontakozni...! Hirtelen nem is tudom, mi mást mondhatnék. Köszönöm, hogy itt volt nekem. És itt is lesz, ugyanis én nem engedem el ezt a sorozatot. Vége van, de én újranézem. És itt az oldal is (Delena.GP), amit nem fogok csak úgy bezárni és viszlátot mondani. És most... nézzük a részről a véleményemet, spoilerekkel és könnyekkel együtt.

Kezdeném azzal a jelenettel, amikor Damonék berongyolnak a Salvatore házba és Damon kissé ideges a helyzet miatt, mondván, Katherine nyert és pont. Ezután jön a nyitott, üres koporsó és a ledöbbenés... majd Elena. Imádtam a jelenetet! Komolyan! Még azután is, hogy kiderült, az a lány nem Elena, hanem Katherine. Damon ledöbbenése és ahogy konkrétan ellöki a lányt, hogy nem nem nem.... és de igen. Amúgy másnak is feltűnt, hogy a promoban Stefan mosolyogva mondja, hogy "Welcome back", de a részben ez nincs benne? Imádom, hogy megvezettek minket. De egy valami fáj. Ez a hamis-Delena egyesülés nekem... hmm... érzelmesebb volt, mint az igazi. Erre majd kitérek még.

Szóval visszakaptuk Katherine-t, aki hozta a formáját. Imádom ezt a nőt, de komolyan! Egy igazi túlélő, egy igazi kis ribanc, aki még Kadot is az ujja köré csavarta. És igen, itt jön az, amin egy ideje már gondolkodtam. Az Ördög miért pont a Salvatore tesókat szemelte ki magának? És a válasz végig itt volt. Nem volt véletlen. Katherine akarta így... :) de amúgy tényleg elgondolkozik az ember, ha sorozatot néz: miért mindig ezeket a főhősöket szívatják agyon? Miért mindig ők kellenek a gonoszoknak, mikor a világon többmillió ember szaladgál? De örültem, hogy itt megkaptam a választ. Azt, amire számítottam. Katherine tényleg önelégült volt végig, ahogyan azt Julie az egyik interjúban mondta.
Amúgy... Bonnie és Elena jelenete, amikor a boszink épp halott. Meg kell hagyni, gyönyörű volt! És megható! De vajon az tényleg Elena volt? Szerintem Katherine. Elvégre Kad is bárkivel beszélni tudott, aki épp halott volt... és Kath volt ezúttal az Ördög szerepében. Hmm.
Imádtam Katherine és Damon jelenetét az erdőben. Kath nem volt rest utoljára belerúgni Damonbe azzal, hogy jaj, nem csak ő, hanem Elena és az összes nő Stefant választaná, mert ő a jobb. Nos, Damon válasza egy tőr döfés volt... amit valljuk be, megérdemelt.
A szívem legelőször a Steroline búcsúnál szakadt meg. Amúgy eleve az is furcsa volt, hogy ezt megkaptuk a promoban. Miért? Egy ilyen... fontos momentumot miért adtak nekünk oda? Én már a promot nézve azon gondolkodtam, hogy vajon ez az...? Tényleg... igazi búcsú? Végső búcsú? Konkrétan elsírtam magam. Talán akkor is elsírom magam, ha előzetesen nem futok bele a spoilerbe. De ez... ahj. Őszintén, engem tényleg sokáig nem érdekelt Steroline. De az utolsó részekben, ahogy egyre többet kaptunk belőlük... a szívembe lopták magukat. És látni, hogy egyik részben még boldogok, a másikban meg... szörnyű. A család az első. Mindketten így gondolták, ezért kellett Carolinenak az ikrek és Alaric után mennie, Stefannak meg Damonhöz, hogy beszéljen vele, miszerint jöjjön ő is el a városból és hagyja hátra Elenát, különben meghal. Igen, kihagytam, hogy Elena teste az iskolában van, ahová Katherine vitte, egy teremben... ahonnan nem lehet kihozni, mert bűbájjal van lezárva.
És Bonnie megtalálja a megoldást Katherine és a Pokol tüzének kiiktatására, ami elégethetné Mystic Fallst. Ehhez azonban szüksége van valakire... és ez a valaki Stefan. A lényeg ugyebár az, hogy Katherinenek épp a pokolban kell lennie, mikor a pokol tüze eléri és akkor vége. Ehhez le kell szúrni a tőrrel...
Nos, alapjáraton Damon az, aki ezt magára akarta vállalni. Az öngyilkos küldetést. Katherine amúgy eléggé meglepődik, hogy hoppá, Bonnie Bennett mikre nem képes... vigyorogtam, amikor Stefan megjelent az alagútban és elkezdtek vitázni Damonnel, Kath meg megszólal, hogy jó, akkor ő megy és ők beszéljék csak ezt meg ketten. A tőr mindenre megoldás, ki lett iktatva és.... ezek után jött az a jelenet, ahol ismét folytak a könnyeim és... nem találok a szavakat rá.
Defan... az egész párbeszéd, ami lezajlott közöttük... megérné, hogy leírjam ide, de túl hosszú lenne. Ahogy győzködik egymást és konkrétan sírnak és... nem tudom szavakba önteni. Fájt így látni őket. Damon részéről viszont az az önfeláldozás... és még meg is igézné Stefant...

Damon: Igazad van. Ember vagy. És ezért tudom ezt megtenni... Menj!
Stefan: Ne, Damon, ne...
Damon: Kisétálsz ebből az alagútból, és nem állsz meg, amíg a halálom meg nem töri az igézetet, mert én vagyok a nagyobbik testvér. Sajnálom, hogy eddig nem voltam jobb benne. Azt mondtam, menj! Menj!

Mondanom sem kell, hogy itt is sírtam. Velük együtt. Egyikük halálát sem akartam! ... Aztán akkor is sírtam, amikor Carolineban tudatosul, hogy Stefan milyen döntést hozott. Amikor kiszállt a kocsiból és felhívta Stefant, de csak hangüzenetet tudott hagyni... ahh. Annyira szép volt és annyira szomorú... ...és Alaricot is sajnáltam. Hallani, hogy a lány, akit szeret, mindig valaki mást fog. Remélem, ha ő átmegy a TO-ba, kap maga mellé egy végleges partnert.
Ebben a részben jutottam el oda, hogy a Donoven családot látva is könnyeket ejtettem. Vickit igazából mindig bírtam, nem tudom, miért. Mattel voltak gondjaim, az apja más kérdés... de a búcsújuk nagyon szívszaggató volt. A család... az összetartozás... az, hogy az apja még egyszer utoljára látni akarta a lányát... és ahogy sírtak...
Bonnie pedig utoljára segítségül hívta az erejét. Vagyis nem utoljára, de... hogy mondjam. Nem csak ő volt ott, hanem láthattuk Enzot, a nagyiját és azt a száz boszorkányt, akik meghaltak. És együtt győzték le a pokol tüzét.
Ezután jött az iskolás rész... Elena a suliban. De miért van ott? Belefut Stefanba, úgy, ahogy a legelső találkozásuk alkalmával. Csak ez most az utolsó. Stefan elmondja Elenának, hogy pontosan mi történt. Azt, hogy Damon feláldozta volna magát, hogy megmentse őt és a várost. Azt, hogy olyan oldalát látta a testvérének, amit már nagyon régóta nem és hogy azt akarja, megismerje ezt Elena. Elmondja, hogy beadta neki a gyógyírt és hogy ő áldozta fel végül magát. Szerintem nem lep meg, ha azt mondom, itt is sírtam. De azzal nem értettem egyet, hogy Stefan azt mondta, Damon a jobb ember. Fogalmazzunk úgy, mindketten sok rosszat tettek és nehéz lenne már különbséget tenni köztük. Szerintem. Damon és Stefan listáján is sok van már.
Az, ahogyan Stefan úgymond békére lel... Lexivel. Epic. Imádtam az újra találkozásukat, bár a könnyeimtől alig láttam. Valahol szép volt, hogy Stefan volt az, aki meghalt... Katherinenel. Végül is ő volt az első igazi szerelme és ő volt az, aki mindent elindított. Így "kerek" volt. És emlékeztek még az első évadra? Mivel kezdi Stefan? "Ez az én történetem." És tudjátok, mit? Az lett. Az övé. Végigkövethettük 171 részen keresztül az életét, kis túlzással a születésétől a halála napjáig. Tényleg az Ő története volt, mégis képtelen vagyok belenyugodni a halálába.

Elena: "Kedves naplóm! A mai nap más lesz. Ma mosolyogni fogok. Őszintén. Mert ma van a nap, amikor újra élni fogok. Ez az élet jó lesz, és csodaszép. De nem lesz mentes a szívfájdalomtól. A halállal eljő a béke. De a fájdalom az élet ára. Ahogy a szerelemnél is. Innen tudjuk, hogy élünk. És az élet megy tovább."

De még hátra van az, amit a legtöbb rajongó várt, köztük én is. Bonnienak sikerül megtörnie a varázslatot és Elena felébred. Szerettem a jelenetüket. A legjobb barátnők újra együtt. :)
Daroline pedig eközben a Salvatore kriptában búcsúzik Stefantól. Sajnáltam Damont. Úgy érezte, hogy soha többé nem láthatja Stefant, mert ő nem fog békére lelni... sőt, neki biztosan megnyitják újra a poklot. Caroline pedig bíztatta, hogy ebben ne legyen olyan biztos. <3

 

És... az igazi Damon és Elena találkozás. Ahogy egymásra néznek, ahogy elindulnak egymás felé, a lassított felvétel... ezt a részét imádtam! Még a csókkal sem volt bajom, de valamiért úgy éreztem, óvatosan bánnak egymással. Nem tudom, ez mennyire érthető. Elenán látszott, hogy boldog, hogy újra él és itt van és Damont öleli épp, de valami más volt. Ezért írtam fentebb, hogy a hamis-Delena egyesülésben nekem ott volt valami plusz. De nem tudnám megmondani, mi. Nem kaptunk belőlük sokat, épp, hogy elhintették, újra együtt vannak.
Ezután Elena elmondja Care-nek, hogy mit üzent Stefan. Méghozzá azt, hogy hallotta az üzenetét és ő is örökké szeretni fogja. Újabb sírás a részemről. Az egész rész sírós volt. Legtöbbször pedig nem jó kedvemben sírtam, elhihetitek.
És megkaptuk a jövőt. Mindenki jövőjéből kaptuk egy pici darabot. Matt Sheriffként továbbra is Mystic Fallsban maradt, még saját padot is kapott. Bonnie a világot járja és él, ahogyan azt Enzonak ígérte. Caroline és Alaric megnyitotta a Salvatore bentlakásos iskolát, fiatal tehetségeknek. Igen, a Salvatore házban. Ez is olyan... nyá. És keserédes volt látni Care anyukáját, Lizt. De jó is volt, mert most Care... azt hiszem, nyugodtabb volt. A Klausos levelet illetően nem mondanék semmit, számomra Steroline volt, van és lesz.
És hallhattuk Elena utolsó napló bejegyzését (amiből már fentebb kiírtam egy részletet). Ami amúgy fantasztikus volt, nem tudok rá jobb szót.

 

Elena: "Az orvosi egyetem után visszajöttem Mystic Fallsba. Így éreztem helyesnek. Itt akartam megöregedni. És így is lett. És ez az életem. Furcsa, összevissza, bonyolult, szomorú, csodálatos, lenyűgöző, és mindenek felett mesés. És ezt mind Stefannak köszönhetem. Amikor találkoztunk, épp elveszítettem a szüleimet, és a szívem halott volt. De ő visszahozott az életbe. És a lehető legjobb életet fogom élni, ameddig csak lehetséges. Még a hosszú, boldog közös életünk után is, Damon még mindig attól fél, hogy nem látja többé Stefant. Hogy sosem talál békére. De tudom, hogy téved. Mert a béke létezik. Ott él mindenben, ami fontos nekünk. Ez a béke ígérete. Hogy egy napon, egy hosszú élet után, újra megtaláljuk egymást."

Imádtam a jelenetet, ahogy Elena az első évad első részéhez hasonlóan a temetőben, ezúttal a Salvatore kripta előtt írja a naplóját. Megjelenik a varjú is, ahogy annak idején. Most viszont nincs köd, hanem megjelenik Damon, ahogy várja a kedvesét, aki immár a felesége. Bizony, Elena ujján ott a gyűrű és szépen a pofinkba is tolják. Ennek örültem és nem is kicsit! Dr. Elena Salvatore. De azért keserédes is volt... végig bennem volt, hogy Stefannak is boldognak kéne lennie... Carolineal.
És a végén megkaptuk a békére lelést. Hogy majd ki tudja hány év múlva, ha Elena és Damon meghal, mi fog történni. Elena újra találkozik a családjával. Nagyon szép jelenet volt, olyan igazi... családi kép. Egyszerre volt szomorú és vidám. De... ami engem még most is földhöz vág, az... ahogy Damon hazatér Stefanhoz. Stefan a kandalló előtt áll, bourbont kortyolgat, majd az ajtó felé fordul és kinyitja. Egymásra néznek.

 

Stefan: Damon.
Damon: Hello, brother.

Ahogy megölelik egymást... ki tudja hány év után... és Damon békére lel, pedig nem hitte volna... nem tudom, miért, de talán ez a jelenet tényleg jobban megráz, mint a többi. Ne kérdezze senki. És ezzel... vége. Ezúttal a képernyő nem feketére váltott, hanem kifehéredett és még egyszer utoljára olvashattuk a The Vampire Diaries feliratot.

Long Long Way

2017.02.20. 12:01, Elena
~hosszú hosszú út

Elgondolkoztam, ahogy egy-két rajongói oldalt böngésztem... méghozzá azon, hogy nem tudnék olyan "nyers" lenni, mint egyes szerkesztők. Értsd: csak kipakolja a híreket, hozza a fordításokat, de semmi saját vélemény, hanem csak oda van rakva a látogató elé a tartalom. Értitek, mire gondolok, nem? Én nem tudnék ennyire tárgyilagos lenni azzal, amit imádok. Nekem mindig van egy megjegyzésem, mindig van egy véleményem, amit hozzáírok a cikkhez, ami aktuálisan kikerül. Számomra furcsa, ha nincs meg a rajongás egy rajongói oldalon. Érdekes. Persze, mások vagyunk, szóval ne érezze senki sem leszólva magát, csak... megjegyeztem.

Az előző bejegyzés előtt még terveztem írni egy posztot. Megújultam. Már régóta érlelődött bennem, hogy kell egy stílus váltás, szőkéből vissza barnába és most sikerült. Jó, nem lettem durván barna, inkább a szőke és a barna közt van a hajszínem. Ezen kívül le lett vágva az elroncsolódott hajam, tehát most rövid frizurám van. Szeretem, de azért várom is, hogy megnőjön. Képet inkább nem rakok be. Haha.

Rossz belegondolni, hogy 3 hét múlva vége a kedvenc sorozatomnak. Beleértve ezt a hetet. Ahh. Mi lesz velem utána? Bár ami Delena.GP-t illeti, már kitaláltam, miféle frissítéseket fogok hozni. Igaz, nem tudom, hány embert fog érdekelni, hisz nem lesz már aktuális kábé semmi, de mindegy. Én nem adom fel, nem tervezem abbahagyni. Szóval hajrá nekem!

Dream

2017.02.14. 12:05, Elena
~álom

Az érzés, amikor valami majdnem hogy elérhető távolságba kerül, de mégsem. Körülbelül így érzem magam most. Nekem mindig is olyan vágyaim, álmaim voltak, amik kábé 100%, hogy nem megvalósíthatóak és elérhetőek. Tudjuk be ezt az önbizalomhiányomnak vagy bárminek, de így van. Most is egy ilyen helyzet állt elő. Valaki, egy rajongó és annak a barátja, találkozhat magával Iaennel, sőt, vele nézheti meg a legutolsó részt. Los Angelesben, egy 4 csillagos szállodában... VELE. Értitek? Ez olyan durva. És csak annyit kell tenni, hogy adományozni kell. Nem túl nagyok az összegek, bőven megfizethető egy magamfajtának is - és ha szerencsés vagyok, akkor engem választanak ki a többezer ember közül. Vagy többmillió? Ki tudja, mennyien akarnak Iannel találkozni. Szerintem sokan. De még ha tudnék is adományozni és még ki is választanának (lehetetlen :D), akkor is fail az egész, mert hiába lennék ott, képtelen lennék vele kommunikálni. Vagy a zavaromtól vagy a nyelvi korlátok miatt - a fenébe, hogy még csak töröm ezt az angolt, főleg, ami a hallás utáni értést illeti. Olvasott szöveg fordítása már megyeget, de hát az édes kevés egy ilyen találkozóhoz. Szóval... én tegnap kissé elkeseredtem. Mondom itt lenne a lehetőség, felcsillant a remény, de hát... ahh. Mondjuk az is jó kérdés, hogy kit vinnék magammal - az biztos, hogy jó angol tudással rendelkező egyén lenne. Haha. Azért jó ábrándozni arról, milyen lehetne egy TVD-s este Iannel. Meg igazából aranyos is tőle, hogy van ez a felajánlása - jó, adományt is gyűjt, de valamit - valamiért, nem igaz?

 

Duguláselhárítás Debrecen    *****    Frissült a Szerkesztõ ajánlata! Szeretnéd, hogy a Te portálod is kikerüljön? Küldd be: szerkesztoseg@gportal.hu    *****    Olvass kritikákat filmes és sorozatos párosokról! Itt biztosan megtalálod a saját vagy leendõ kedvenceidet is!    *****    Az asztrológiai elõrejelzések olyan tendenciákat mutatnak,melyek,nehéz döntéseknél nélkülözhetetlenek. Rendeld meg most!    *****    Az Éjszaka Misztériuma várja régi és új látogatóit újult erõvel, és heti több bejegyzéssel! | Nox Arcana    *****    Simonyi ingatlan Debrecen, Balaton 2019 Sok-sok új eladó ingatlannal bõvült kínálatunk válassza ki az önnek megfelelõt.    *****    Nagyon részletes születési horoszkóp, 3 éves ajándék elõrejelzéssel, ingyenes konzultációval, csak nálam. Kattints ide!!    *****    Ha te is szereted a Zöld Íjász elbûvölõ szerelmespárját az Olicityt akkor itt a helyed! Mindent róluk és a sorozatról!    *****    A születési horoszkóp az ÚJ ÉV legszebb meglepetése! Ajándékba küldök 3 év elõrejelzést, jó tudni milyen lesz a jövõ!!!!    *****    Zenei blog. Kritikák, listák, ajánlók és még több! -> Popusz    *****    családi pótlék utalása 2019 - dátumok, kifizetések, idõpontok az utalásról itt:    *****    MOVIE-NIGHT -> ÚJ FILMES OLDAL NYÍLT <- MOVIE-NIGHT    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképzõ Szakiskola megnyitja kapuit!    *****    "Ó, én bizony korántsem merném állítani, hogy ismerem a Roxfort összes titkát." /Dumbledore/    *****    THE EVIL WITHIN| Harry Potter szerepjáték    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    SoulSisters/ Nézz be az oldalunkra, ha érdekes cikkre, vagy épp kritikára vágysz. Hangolódj velünk az ünnepekre!    *****    Szereted az ünnepi idõszakot? Már hetekkel elõtte készülsz? Vagy legszívesebben elkerülnéd? Mondd el!